A befejezetlen mondat III. resz (eBook)

„A befejezetlen mondat-ot - emlekezik Dery Tibor - 1933. karacsony estejen kezdtem el, Becsben a Cafe de France-ban, az egyetlen kavehazban, amely aznap nyitva volt. Folytatasan Mallorca szigeten dolgoztam, 1934-ben, aranylag nyugodt korulmenyek kozott, egy kamranagysagu kis szobaban es a hozza tartozo tetoteraszon, szigoru vegetarianus koszton, azaz narancson es feketekaven. Utolso fejezeteit mar polgari viszonyok kozott irtam, ujra idehaza, Pesten.” Dery Tibor regenyoriasa nem jelent meg a 30-as evekben: egyetlen magyar kiado sem vallalkozott publikalasara. Baratai olvashattak csak, koztuk Illyes Gyula, aki nyomban lelkesen szamolt be rola a Nyugat-ban: „A regeny nemcsak a legidoszerubb tarsadalmi es lelektani kerdesekrol nyujt hatalmas kompoziciot, tukre egyuttal egy sereg stilusproblemanak is, a regenyiras uj utjainak… Ugy tudom, harom gepelt peldany van belole. Ismerunk muveket, amelyekbol evszazadokig csak egy volt.” A befejezetlen mondat csak 1947-ben jelent meg; azota tobb kiadasban latott napvilagot, franciara, nemetre is leforditottak, a kritika Dery Tibor egyik fo muvenek, a modern europai irodalom remekenek tekinti. „Dery regenyet - irja Lukacs Gyorgy - az emeli vilagirodalmi szinvonalra, hogy rendkivuli ember-, problema- es helyzeterzekenysege ugyancsak rendkivuli evokativ erovel parosul.”