A sors keze (eBook)

„Hilda elharitotta a fiu ajanlatat.– Kedves vagy, de nekem van mindenem. Nezd, Palikam, az egesz ekszergyujtemenyt megtarthattam volna magamnak, neked fogalmad sem lehetett rola, hogy apad a halala elott mi mindent bizott ram.– Ez igy igaz – bolintott Gyomroy. – Mindent megtarthattal volna.– Igy van, Palikam, de en mindig rad gondoltam. Mindenesetre megadom a szef szamkombinaciojat, hogy kinyithasd, ha velem tortenik valami. Soha nem tudhatjuk, nem lathatunk a jovobe. Szegeny Sandor batyaddal is igy tortent. Az Operaban voltunk, utana megvacsoraztunk a Gellertben, hazajottunk, az egvilagon semmi baja nem volt, lefekudtunk, es szegenykem reggel mar nem ebredt fel. Almaban jott erte a halal. Egyetlen hang, sohaj nelkul halt meg. Harminchat eves voltam. Es boldog. Azota elek egyedul.– Miert nem mentel ferjhez? ...”