Anya csak egy van (eBook)

Az „Anya csak egy van” Vamos Miklos nagyregenyeinek egyike, 1992-94-bol. Tizenot ev alatt harmincnyolc kiadast ert meg. Ez a harminckilencedik - az elso javitott - kiadas. Kulonos, hogy noha csak tizennyolc ev telt el, mennyire megvaltozott a vilag. A regeny szuletesenek (es cselekmenyenek) idejen peldaul a mobiltelefon meg ujdonsagnak szamitott, kistelefonnak, zsebtelefonnak, radiotelefonnak hivtak. Ezen a szerzo nem valtoztatott. A manias-depresszios - mindkozonsegesen: felbolond - anya viszont pontosan olyan, amilyen sok-sok sorstarsa napjainkban. Elviselhetetlen es mulatsagos. Szerencsetlen es mazlista. Felenk es bator. Erzelemszegeny es szerelmes. A konyv vegere megertjuk, mennyivel fajsulyosabb ember ez az idos holgy, mint hinnok. Mig az elso fejezetekben sajnaljuk, az utolsokban mar-mar irigyeljuk, barmilyen megrazo a sorsa. Meghat es megnevettet. Ha a regenyt befejezve ugy erezzuk, ideje folhivnunk a sajat anyankat, jo nyomon jarunk - a szerzo iroi nyilvesszeje celba talalt.„Nem voltam kepes abbahagyni a rohogest, bokdosott pedig a Zsuzsa, bamult ram a Sari, a Julcsi, meg az egesz gyasznep, az a masfel tucatnyi ember, aki eljott anya temetesere Ravallott ez az utolso trefa, es persze ram, eszrevehettem volna a halotti anyakonyvi kivonaton, hogy teves az evszam, anya fiatalitasi celbol a szuletesi evet atjavitotta a szemelyijeben, azt vettek alapul, eszrevehettem volna a sirkovesnel is, de en nem szoktam eszrevenni azt, amit kene, vagy csak keson, tul keson, igy hat anya eletebol vegleg elveszett tiz ev, s a veszteseget marvanyba vestek az orokkevalosagnak, pontosabban tiz evre, urnafulke eseten ennyi a porladasi ido, jaj, nehogy elfelejtsem meghosszabbitani, ahogyan anya felejtette el apat, illetve ahogyan mindannyian elfelejtettuk Kar, hogy csak MOST kezdek rajonni, hogy alapjaban veve jopofa no lehetett az anyam KAR, hogy csak most kezdem IRIGYELNI, amiert annyira BATRAN elt, ahogyan en sose mertem DE JO VOLNA UJRAKEZDENIDE JO VOLNA, HA NEM EZ LENNE A VEGE”