Bibo Istvan muvei III. kotet (eBook)

A kotetben talalhato muvek: A demokratikus Magyarorszag allamformaja„...iroi - koziroi - jelentkezeseig Bibo Istvan palyafutasa azokehoz a 16-17. szazadi magyar predikatorjeloltekehez hasonlitott, akik az iszonyu dulasok utan a tajilag es szellemileg visszamocsaraso-dott orszagbol Utrechtbe es Montpel-lier-be vergodtek ki iget tanulni. Akiket ott a muveltseg mellett ezer lehetoseg is vart: konnyebb elet, sikeresebb szolgalat. S akik rendre visszatertek a malarias falvakba, a sarkunyhok kozt templomot epiteni. Bibo Istvan Genfben jarta meg ezt a felso iskolat. Nagy muveltsegu csalad gyermekekent kerult oda - a Szegedi Egyetem fokonyvtarosanak nagy tehetsegu fiakent -, hogy jogi tanulmanyait tokeletesitse. Masban is tokeletesitette magat. Huseget es batorsagot tanult: klasszikus europaisagot. Abba az enciklopedis-ta filozofiaba hatolt bele, amely az erkolcsi jo es rossz meghatarozo jegyeit a gyakorlati tevekenysegbol meriti. A hazajaba visszatert Bibo Istvan gyorsan megtalalta az utat mindazokhoz, akik hasonlo itelorendszerrel kerestek olyan vegezni-valot az eletben, amely hivatas is lehet. Bibo Istvan edesapja etnografus is volt, mint akkoriban ott Szegeden csaknem minden betuerto: tanar, pap, szinesz, regesz, tortenesz, festo, kolto, orvos, foleg a fiatalok kozt. Ez volt a jogasz ifju Bibo masodik nagyiskolaja. igy alakult ki az o sajatos tudomanyaga es hivatasa. Jo nyitanykent a politikatudomany egyetemi tanara lett. Ennek gyakorlati tartozekakent kozolte elso nagy tanulmanyat mar 1945 oszen. A magyar demokracia valsagarol; meltan keltett iranta rogton kozfigyelmet es koztiszteletet. Ezt kovette 1946-ban a kelet-europai kisallamok nyomorusagarol szolo. Ezzel egyidejuleg keszitett tervezetet (mar mint a Belugyminiszterium fotisztviseloje) a magyar kozigazgatasi rendszer megujitasara. A gondolat, hogy »varosmegyek« lepjenek a hajdani varkozpontokat idezo varmegyek helyebe, evtizedek mulva lett a helyesen decent-ralizalodo allamok eszmeje. Tortenelmi es alkotmanytani irasa