Hiaba (eBook)

A mult szazad egyik legkulonosebb es legrejtelyesebb magyar irojanak muvet tartja kezeben az olvaso. Szathmari Sandort (1897-1974) eddig fokent a Kazohinia cimu szatirikus utopiaja reven ismertek, s csak a lexikonok emlitik egy, a harmincas evek elejen irott muvet, melynek kezirata csak 1989-ben kerult elo. Szathmari e muvet 1932-ben irta, amikor a Szovjetuniotol nyugatra meg senkinek sem lehetet realis kepe a „megvalosulo kommunizmusrol”, am o hihetetlen logikaval es fantaziaval megalkotta a kommunizmus remtetteinek enciklopediajat. A Hiaba tehat joval megelozte Orwell Allatfarm-jat (1945) es 1984 cimu regenyet (1949), s mikozben Orwell muvei vilaghodito utjukra indultak, Szathmarinak titkolnia kellett Budapesten, hogy van egy regenye, amely legalabb olyan erdekes, mint a ket vilagsiker.„Az en meggyozodesem szerint a hiba magaban az emberi termeszetben van. Mind magasabb regiokba emelkedett elottem Az ember tragediaja, az orok boldogtalansag torvenyenek felfedezese. Minden idokben, mindig ugyanazt fogja atelni az ember. A profetak verebol mindig uj zsarnoksag fog kisarjadni, kisertetiesen azonos tunetekkel, es az ember megis mindenkor remenykedni fog, hogy csak a jelszoban van a hiba: uj tanok, uj jelszo mindent rendbe fog hozni. Sot, azt is hinni fogja, hogy a jelen rendszer lenyegeben mas, mint a regi, csak eppen nem az igazi. Az majd a kovetkezo lesz” – irta, jelezven, hogy nemcsak a marxizmus es proletarforradalmisag gyilkos szatiraja a konyv, hanem az emberiseg megvaltozhatatlansaganak peldazata is. A regeny cselekmenye 2082-ben jatszodik Magyarorszagon, egy kepzeletbeli kisvarosban es Budapesten, ahol a Gellert-hegy uj neve Lenin-hegy, tetejen az ijeszto meretu forradalmi emlekmuvel, a Rokus korhaz meg mindig letezik a sok lebontasi javaslat ellenere, s a Thokoly ut vegen, Zugloban az „elproletarok” minden luxussal felszerelt palotanegyede talalhato. Megdobbento pontossaggal hatarozza meg (1932-ben!) a masodik vilaghaboru kitoresenek evet, megjosolva, mely orsz